Az állami beruházások, az építésügy kérdései, valamint a közlekedési kérdések tartoznak jelenleg az Építési és Közlekedési Minisztérium portfóliójába, de a fenntarthatóság kapcsán általános kérdésekről is beszélni kell. Az aktuális lehetőségek mellett a szakminisztérium szempontjából megjelenő legfontosabb dilemmákról beszélt a Portfolio Sustainable World 2023 konferenciáján Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese.
Bár a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok már aktívan foglalkoznak a fenntarthatósági kérdésekkel, arra mindeddig várni kellett, hogy a beszámolási kötelezettség tartalma, valamint formája kidolgozásra és elfogadásra kerüljön. Július végén azonban a Bizottság elfogadta az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványokat (ESRS) - áll az MN6 Energiaügynökség közleményében.
A szén-dioxid (CO2) árának emelése nélkülözhetetlen ezen éghajlatkárosító anyag kibocsátásának érdemi csökkentéséhez. Ezért is fontos lépés az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/959 irányelvének elfogadása, amely többek között létrehozta a közúti közlekedés és az épületek szén-dioxid-piacát (ETS2). Az irányelvben azonban számos buktató rejlik, amelyeket ha nem kezelnek, az ETS2 bevezetése eredményeként növekedhet a CO2-kibocsátás és más környezeti károk is.
A várakozások alapján nagy terhet fog a vállalatoknak jelenteni a fenntarthatósági jelentések elkészítése. Első körben legalább 1000-1500 hazai céget érint a jogszabályi előírás, a CSRD alapján pedig a jelentéstételi kötelezettség hamarosan minden magyar középvállalatra vonatkozik majd. A döntés a vezetőké: egy nagyon körülményes procedúra során, akár még büntetést is kockáztatva, analóg módon gyűjtik és dolgozzák fel a jelentéshez szükséges adatokat vagy digitalizálnak. Az biztos, hogy érdemes minél előbb elkezdeni a jelentéskészítési munkára való felkészülést, a DMS One szakértője, Imre Andrea szerint a CSRD irányelv által elvárt adatközpontú jelentéskészítéshez folyamatszemléletű optimalizációra van szükség.
Kritikus ügy napjainkban a hazai épített környezet karbonmentessé alakítása. Az nem vitás, hogy a megvalósítás a társadalom egésze számára előnyös lenne, a gyakorlati lépések viszont már sokkal nagyobb gondot jelentenek. A meglévő épületek energiahatékonyabbá tétele, felújítása nemcsak technológiai feladat, hanem felelősségi, finanszírozási, piaci keresleti kérdés is egyben. Ezzel a kérdéssel is foglalkozni fogunk a szeptember 12-i Sustainable World konferencián.
Nemrég jelent meg Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológus Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című könyve, melyben a szakember arról ír: a kapitalista társadalmi-gazdasági berendezkedés nem fenntartható, és ha nem cseréljük le, annak a klímaváltozás miatt társadalmi összeomlás lehet a vége. Ennek fő oka, hogy szerinte a kapitalizmus nem létezik növekedés nélkül, ezért a fenntarthatóság eléréséhez – valamint a totális ökológiai és társadalmi katasztrófa elkerüléséhez – radikális változásra van szükség, ami magába foglalja a növekedési kényszer kikapcsolását, ezzel pedig a gazdasági rendszer teljese átalakítását. Pogátsát könyve főbb állításairól, a zöld átállásról és az átmenet finanszírozásáról is kérdeztük a Checklist szombati különkiadásában.
Szeptember 12-én a Green Awards legjobb „zöld” projektjeit díjazzuk a Sustainable World konferencián. Mind az 5 kategóriájában elkészült a legjobb pályázatokból álló "shortlist", közülük a zsűri jövő hét kedden jelenti be a győzteseket. A díj támogatóit megkérdeztük a pályázatokról, a döntési folyamatokról.
Nem véletlenül emlegetik a fenntarthatóságot, azon belül az ESG szempontokat a gazdasági és társadalmi rendszereink új, mindent behálózó tényezőjének. A tőkepiacon, a finanszírozásban is jelen van a klímasemlegességre való törekvés, ami azt jelenti, hogy akár vállalatokról, akár a lakosságról legyen szó, a hitelezési értékelőkben, a kockázatkezelési módszerekben is fokozatosan megjelenik a fenntarthatóság. Puskás Andrást, az MBH Bank vezérigazgató-helyettesét kérdeztük a dekarbonizációs célokról, valamit arról, hogy miként lehet az ESG szempontokat a kockázatkezelésekbe is beépíteni, a hitelportfóliókat zöldíteni.
Ahogy a legtöbb üzleti döntést, úgy a bankok finanszírozási stratégiáját is a pénzügyi mutatók diktálták eddig. Eljött azonban az idő, amikor a fenntarthatósági számok is szempontként jelennek meg azon döntéshozatalban, hogy kapjon-e finanszírozást egy vállalat, egy projekt. Vannak bankok, amelyek már nem finomkodnak, határozott lépésekkel kizárnak a finanszírozásból bizonyos tevékenységeket, iparágakat, azokat, amelyek sem a világ, sem a banki hosszú távú klímasemlegességi célok közé nem illeszkednek, és változtatásra való törekvést sem mutatnak. Ezzel szemben a fenntarthatóság útjára lépőket, a fejlődésre vágyó vállalatokat, egyéneket tárt karokkal várja a bankszektor, a zöld portfóliók építésén ugyanis most különösen nagy a hangsúly. Suba Leventével, a K&H Csoport fenntarthatósági vezetőjével beszélgettünk a jelenlegi finanszírozási döntések új szemléletéről, a zöld hitelportfóliók kialakításáról, a vállalatok értékeléséről, a biztosítási és befektetési piac zöldüléséről, illetve a lakossági szektor tudatosságnövelésében eddig elért eredményekről, az energetikai ingatlanfelújítások támogatásáról. Suba Levente szeptember 12-én a Sustainable World konferencián is előad, illetve részt vesz a banki finanszírozásról szóló kerekasztal-beszélgetésben.
A bankoknak többet kell tenniük az éghajlat védelme és az éghajlati válság ellensúlyozása érdekében - véli Frank Elderson, az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja.
Az EU Taxonómia rendelete egyre több fenntarthatónak tekinthető gazdasági tevékenységet definiál, így kibővül azon nagyvállalati szereplők köre, akik működésüket az egységes, zöld szempontrendszerhez igazíthatják. A zöld kritériumok teljesítéséhez azonban a műszaki és technológiai feltételek, valamint az adatigények sokszor még nem állnak a vállalatok rendelkezésére, így várhatóan a közeljövőben nagyobb volumenű fejlesztésekre és beruházásokra lesz szükség. A KPMG szakértői szerint az érintett vállalatok és pénzügyi intézmények számára egyszerre jelent kihívást és lehetőséget a rendelet elvárásainak gyakorlati alkalmazása. Egyfelől folyamatos felülvizsgálatot és közzétételi kötelezettséget ír elő, ugyanakkor lehetőséget kínál a gazdasági tevékenységek rugalmas átalakítására és átlátható finanszírozására. Előnyben vannak azok, ahol már korábban is foglalkoztak a fenntarthatósági megfeleléssel, esetleg készítettek nem-pénzügyi jelentést, vagy dedikált csapat foglalkozik az ESG tématerületeivel.
Nincsen zöld átállás megfelelő pénzügyi háttér nélkül, ezért is van kiemelkedő szerepe a bankoknak a zöld projektek finanszírozásában, az energiahatékonyság előremozdításában, a lakossági és vállalatok fenntartható útra való segítésében. De vajon hogyan állnak a kérdéshez a hazai bankok? Hogyan tudják a gazdaság egészének zöldítését előmozdítani, miközben a saját finanszírozási stratégiájukat is szem előtt kell tartaniuk? A pozitív vagy a negatív pénzügyi ösztönzők a jellemzőbbek, illetve hatékonyabbak Magyarországon? Miként tudnak kalkulálni a működési, az átállási és a klímakockázatokkal az ügyfeleiknél? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Pókos Gergellyel, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatójával, aki a zöld gazdaság kapcsán előadónk lesz a szeptember 12-i Sustainable World konferencián is.
Míg a külföldi vállalatok, aggodalmukat fejezik ki az EU által javasolt, a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv az államszövetségen túlnyúló hatáskörével és a harmonizáció hiányával kapcsolatban, a civil társadalmi szervezetek bizakodnak abban, hogy a törvény kezelheti az ellátási láncokban elkövetett vállalati visszaéléseket. Az Európai Parlament és az uniós tagállamok közötti tárgyalások eredménye fogja meghatározni az irányelv végső formáját.
A német vegyipar és az autóipar aggodalmát fejezi ki az Európai Unió szén-dioxid határvámjának (CBAM) közelgő bevezetése miatt. A Deloitte tanácsadó cég felmérése szerint a vállalatok nincsenek felkészülve az új karbonvám bevezetésére. Pedig az Európai Bizottság múlt héten közzétett végrehajtási rendelete egy hosszú próbaidőszakot határoz meg.
Az üzleti és a marketing hatékonyság fejlesztéséhez rengeteg területen bevonható, alkalmazható a mesterséges intelligencia. A tudására, adatgyűjtési és elemzési képességére épülő fejlesztések, szoftverek térnyerése egyre több oldalról támogathatja a vállalatok működését, az adatok például a technológia segítségével strukturált, értékes információkká alakíthatók, csökkenthetők az ügyfélszolgálati terhek, optimalizálható a logisztika. Töredékidő alatt határozhatók meg olyan stratégiai lépések, amelyek a mesterséges intelligencia nélkül akár hosszú évekig tartanának, ráadásul sokkal kevesebb információ bevonásával. Egy magyar fejlesztésnek köszönhetően immár az űrtechnológia által nyerhető információk is segíthetnek egyes üzleti döntésekben.
Az Európai Bizottság jelentős lépést tett a szénátszivárogtatás elleni küzdelemben azzal, hogy elfogadta a szén-dioxid-kibocsátási határkiigazítási mechanizmusra (CBAM) vonatkozó szabályokat annak átmeneti szakaszában, amely a folyó év október 1-jén kezdődik és 2025 végéig tart. Csütörtökön pedig a karbonvámként is ismert szabályozás végrehajtási rendeletet is közzétették.
Mintegy 20 ezer magyarországi lakóingatlan újulhat meg energetikailag a következő években a kormány által tervezett új energiahatékonysági pályázattal. A támogatás részben vissza nem térítendő támogatásból, részben kedvezményes hitelből állna. Egyetlen ingatlanra átlagosan több mint 10 millió forint támogatás jutna, a cél a legalább 30%-os energiahatékonyság-javulás. Mit lehet tudni a konstrukcióról, mire lehet majd igényelni, mire lehet elég és mekkora hatása lehet?
Folyamatosan növekszik a zöld finanszírozás aránya az MBH Jelzálogbank kihelyezett hitelállományában, és a bank célja továbbra is a hazai lakásállomány korszerűsítése zöld hitelek segítségével – derül ki az MBH Csoporthoz tartozó hitelintézet 2022-es évről szóló fenntarthatósági jelentéséből, amelyet a Budapesti Értéktőzsde honlapján tettek közzé kedden. 2022-ben a bank növelte a zöld finanszírozás arányát, valamint fejlesztette a károsanyag-kibocsátás mérésére szolgáló módszertanát.
Súlyos aszály okoz jelentős fennakadásokat és korlátozásokat a Panama-csatorna mentén, rávilágítva az éghajlatváltozás globális kereskedelemre gyakorolt hatására. A szokatlanul magas hőmérséklet és az eddigi egyik legszárazabb év arra késztette a hatóságokat, hogy korlátozzák a csatornán való átkelések számát és felfüggesszék az engedélykiadást a nehéz rakományt szállító hajók átkelésére. Ez költségnövekedést eredményezett a Panama-csatornára támaszkodó hajózási útvonalakon, és hosszabb várólisták alakultak ki a még használható hajók kibérlésére.
Egy uniós irányelvnek köszönhetően néhány éven belül nemcsak a cégen belüli bérek lesznek megismerhetőek, hanem az álláshirdetéseknek is kötelező eleme lesz a várható bérsáv. Ezáltal magabiztosabban tudnak a leendő munkavállalók jelentkezni, és az indokolatlan férfi-női bérkülönbségek is szankcionálhatók lesznek - írja a KPMG friss közleményében.
